Képzeld el, hogy kedvező ajánlatot kapsz egy beszállítótól. A honlap igényes, a kapcsolattartó készséges, a referenciák meggyőzőek. Már csak az előleget kellene elutalnod.
Mit nézel meg előtte?
A legtöbben rákeresnek a cég nevére, átfutják az első találatokat, és ha nem látnak feltűnő problémát, megnyugszanak. Csakhogy egy keresés eredménye még nem háttérellenőrzés. A fontos kérdések gyakran akkor merülnek fel, amikor több forrás adatait egymás mellé tesszük.
Mit árul el az, ami bárki számára elérhető?
Az OSINT — vagyis a nyílt forrású információgyűjtés és -elemzés — nyilvánosan, jogszerűen hozzáférhető forrásokból dolgozik. Ilyen lehet egy vállalati honlap, egy cégnyilvántartás, egy közzétett beszámoló, egy álláshirdetés vagy egy korábbi sajtómegjelenés.
Üzleti helyzetben ezekből például azt vizsgálhatjuk:
- Összhangban van-e egy vállalkozás bemutatkozása az ellenőrizhető adataival?
- Milyen jelek utalnak egy versenytárs új terveire?
- Mennyire támasztható alá egy ajánlatban szereplő referencia?
- Mely állításokat érdemes tisztázni, mielőtt pénzt vagy időt kötelezünk el?
Az értéket a források összekapcsolása adja. Egy adat önmagában kevésnek tűnhet, más információkkal összevetve azonban új kérdést vethet fel.
Három szempont, amelyet már most használhatsz
1. Ellenőrizd, pontosan kivel szerződnél.
A márkanév, a honlap neve és a szerződésen szereplő vállalkozás neve eltérhet egymástól. Ez önmagában természetes is lehet, de az összefüggésnek tisztázhatónak kell lennie. Érdemes összevetni az ajánlatban, az impresszumban és a szerződésben feltüntetett cégadatokat.
2. Nézd meg az információk időpontját.
Egy többéves referencia vagy régi bemutatkozás nem feltétlenül írja le a jelenlegi működést. Mindig kérdezd meg: mikori az adat, és milyen időszakra vonatkozik?
3. Keress egymástól független megerősítést.
Ha ugyanaz a vállalati közlemény öt honlapon is megjelenik, attól még egyetlen eredeti állításból származhat. Több találat nem feltétlenül jelent több bizonyítékot.
Ezek jó kiindulópontok. Egy eltérés ugyanakkor még nem bizonyít megtévesztést: lehet elavult adat, adminisztrációs hiba vagy egyszerűen tisztázandó körülmény. A megalapozott kutatásban a tényeket és a feltételezéseket végig külön kell kezelni.
Egy álláshirdetés is lehet üzleti jelzés
Tegyük fel, hogy egy versenytárs rövid időn belül több, idegen nyelvet beszélő értékesítőt keres.
Külföldi terjeszkedést tervez? Új ügyfelet nyert? Vagy meglévő munkatársakat pótol?
Az álláshirdetésből ezt még nem tudjuk. Viszont már van egy kérdésünk, amelyet további nyilvános források segítségével vizsgálhatunk.
Miért hasznos ez akkor is, ha nem vagy nyomozó?
Vállalkozóként üzleti partnert választasz. Marketingesként piacot és versenytársakat vizsgálsz. Beszerzőként beszállítói állításokat ellenőrzöl. Hallgatóként pedig olyan elemzést készítesz, amelynek következtetéseit forrásokkal kell alátámasztanod.
Mindegyik helyzetben előnyt jelent, ha célzottan keresel, felismered a gyenge forrásokat, és követhetően bemutatod, mire jutottál.
Ehhez nem kell előzetes nyomozói tapasztalat. A módszeres gondolkodás viszont tanulható — és gyakorlással válik igazán használhatóvá.
Próbáld ki, hogyan áll össze a kép!
Egy cikkben néhány szempontot lehet megmutatni. Egy gyakorlati előadáson vagy képzésen már azt is végigkövetheted, hogyan lesz egy üzleti kérdésből kutatási feladat, a találatokból ellenőrzött információ, majd forrásokkal alátámasztott következtetés.
A Tarkó Investigations OSINT-képzésein Tarkó Áron magánnyomozó és kriminológus gyakorlati példákon keresztül mutatja be a digitális információkutatás módszereit. A hangsúly a keresési eszközök mellett azon van, hogyan értelmezd és ellenőrizd a megtalált adatokat.
Te mit ellenőriznél egy üzleti ajánlat elfogadása előtt?
Ismerd meg a módszeres információkutatást gyakorlati példákon keresztül!
Megnézem az OSINT-képzést →Egyetemi vagy vállalati előadást szerveznél? Egyeztessünk a csoportodra szabott programról!